2017. május 31., szerda

Pünkösdre hangolódva

A Szentlélek „amikor eljön megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében.” János 16,8 

             Pünkösd ünnepére készülünk, amikor is arra emlékezünk, hogy Jézusnak egy újabb ígérete valósult meg, miszerint elküldte a mennyből az Ő Szentlelkét. 

Isten Szentlelke az Ige szerint mindenekelőtt azt leplezi le, hogy mi a bűn. Nagy szükség is van erre, hiszen a világnak nevezett környezetünk eltitkolja azt, hogy mi az igazi bűn, illetve hogy mi a bűnnek a lényege. Látjuk és tapasztaljuk magunk körül, hogy ezen a téren mennyi a mellébeszélés és a folyamatos mentegetőzés. Ha egyáltalán megfogalmazódik is az, hogy ez vagy az bűn, vagy egyáltalán rossz dolog, akkor az kizárólag valami köztörvényes, sokakat felháborító cselekmény kapcsán: mondhatni nyilvános bűn. De például erkölcsi kérdésekben már nem is nagyon merjük ezt a kifejezést használni. Minden bűnnek a gyökere az, hogy ha valaki nem hisz Jézusban. Ennyire konkrétan beszél erről Krisztus: „A bűn az, hogy nem hisznek énbennem.” Ez magában foglal sok más állítást is, amit a keresztyének vallanak Krisztusról: mennyből jött közénk; szűztől született; csodákat tett; kereszthalálában magára vette az ember bűnét; feltámadt a halálból stb. Jézusban hinni egyet jelent mindezen bibliai állítások elfogadásával. És természetesen hinni azt is jelenti, hogy mindaz, amit Jézus tett, annak hozzám köze van.       
      
 A Szentírásban azt olvassuk, hogy nem mindegy, hogy ki mit gondol Jézus Krisztusról. Nagyon nem mindegy, hogy valaki hisz Benne, vagy sem. Amikor Isten Szentlelke kiárad valakire és elkezd benne munkálkodni, akkor talán kényelmetlen, mert a Szentlélek megítéli az ember bűnös természetét, megítéli a hitetlenségét. Leleplez bennünket, hogy amiről eddig azt gondoltuk, hogy lényegtelen, az valójából a lényeg lesz.Ez már a gyógyulás jele.A gyógyulás jele, amikor elkezdem
bűnnek látni azt, hogy eddig nem hittem Jézusban, és nem hittem Jézusnak. Isten Szentlelke úgy gyógyít, mint az orvos: először felállítja a diagnózist, amivel érzelmileg nem könnyű szembesülni. Azt hittem, hogy egészséges vagyok, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van, aztán kiderül, hogy mégsem. Persze, hogy nem könnyű ezzel szembesülni! De ezt nem lehet megspórolni.
           Pünkösd következménye, hogy a megtért ember erre rádöbbenhet, hiszen a Szentlélek érteti meg velünk, hogy Jézusban hinni vagy nem hinni nem egy századrangú kérdés. A Szentlélek ezek után hozzá is lát a hitetlenség, a betegség felszámolásához. Miután rádöbbenti az embert arra, hogy Jézusban nem hinni bűn, megajándékoz bennünket a hit ajándékával. És ez már egy sokkal kellemesebb érzés, amikor hitemben megerősödve már elmondhatom magamról, hogy hiszek, hogy meggyógyultam.


Egész egyszerűen: ha érdekel bennünket Jézus személye, tanításai és cselekedetei, akkor ez azért van így, mert a Szentlélek „keltette fel az érdeklődésünket”, és elkezdett minket kivezetni a hitetlenségből. Nagyszerű jó érzés tudni azt, hogy Isten Lelke bennem és benned is jelen van! Ha hiszel Jézus Krisztusban, akkor nem maradsz ki a Pünkösdi ünnepből, hiszen ott van a szívedben az, amiért ünneped lehet és ünneped lesz.

2017. május 28., vasárnap

A történetkritikus és az Izraeli Tanulmányút

Avagy mondhat-e újat a Biblia történetkritikai megismerésével foglalkozó keresztyén ember vagy teológus számára az Izraeli tanulmányút?

              Valóban jó ötletnek tűnt sokszor a történelem egy bizonyos pontján a Szentföldre való elzarándokolás. Ez ma sincs másként, hiszen a hívő ember saját és mások hitének erősítésével van szüntelen elfoglalva. Jó ötletnek tűnik tehát felkeresni azokat a helyeket ahol Krisztus Urunk 2000 éve járt, ezzel is közelebb kerülve őhozzá.
            

                        Mielőtt elutazunk egy országba, jó megismerni annak földrajzát, kultúráját, éghajlatát, nyelvét, népét, gazdaságát, történelmét stb. éppen azért, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések. Ez Izraelre is érvényes. Azonban a Szentföldre zarándokló keresztyént inkább Izrael vallásos élete érdekli. A statisztikai adatok sokként érhetik az oda látogatót, mert Izrael vallási megoszlása a következőképpen alakul: 75,6 % zsidó; 16,9% iszlamista; 6,5 % ateista; 2% keresztyén. Az Izraeli lakosság 75,6 % zsidó, aminek csak 20% az, amelyik valamilyen vallási jellegű erkölcsi törvényt magára érvényesnek tart. Izrael ebből a szempontból, sokkal inkább hasonlít egy nyugat európai országhoz, ahol a keresztyének aránya 0 - 15% között mozog, semmint Erdélyhez, egy olyan földhöz, amely még a hitnek földje.[1]  

Mondhat-e újat tehát a Biblia (történetkritikai) megismerésével foglalkozó keresztyén ember vagy teológus számára a Szentföldön tett látogatás? 


                 Igen, hiszen utazni jó. Az utazás, a pihenés, a nyaralás az Izraeli 40 C fokban jót tesz az embernek. Valóban feltöltő lehet egy idegen országban pár kellemes napot eltölteni.

                 Igen, hiszen a Galileai tenger látványa, ahol Jézus a vízen járt; a Gecsemáné kertjében való séta; a Jeruzsálemi templom (hegy támfala) falainak az érintése a keresztyén ember szívét valóban „felmelegítheti”.

                Azonban ha a kérdésre nagyon pontosan szeretnénk válaszolni, akkor azt kell mondanunk, hogy nem. Nem, nem mondhat semmi újat a bibliakutató számára az Izraeli tanulmányút, hiszen semmilyen szempontból nem segít neki jobban megérteni a biblia szövegét. Miért is? Azért mert a szöveg pontos megértésében sem a látvány, sem a felkészült/felkészületlen idegenvezető, sem pedig a kis arab árus nem segíthet. A komoly bibliakutatásban csak a történetkritikai módszerek (szövegkritika, forráskritika, forma-, redakció-, vallás és kortörténet, nyelvészet) használata segíthet. A biblia igazi megértéséhez rengeteg olvasásra, könyvtárazásra és tanulásra van szükség. Ezek nélkül az ismeretünk, - noha az üdvösségre elégséges - mindig felszínes, elhanyagolt és igénytelen marad. 


Mint mondtam kirándulni jó!

[1] Jól látható ez Kiss Dénes tanulmányában, ahol komolyabb statisztikai adatok is szerepelnek. ( Kiss Dénes: Az erdélyi magyarság vallásosságának sajátosságai, Erdélyi Társadalom 8)


2017. május 26., péntek

Mitől lehetünk boldogok? (I)



  - Mit mond a teológia a boldogság kapcsán? (Gondolatok a Boldogmondásokhoz) – 


Úgye mindenki járt már úgy, hogy megpróbálták meggyőzni arról, hogy vásároljon meg egy bizonyos terméket, hogy éljen egy bizonyos szolgáltatással? Érdekes módón nem azzal kezdik, hogy mennyi pénzbe kerül, vagy, hogy milyen a minősége, hanem sokkal inkább mindig arról próbálnak minket meggyőzni, hogy miért jó nekünk egy bizonyos termék/szolgáltatás. Minden esetben az agyunk azon részeit próbálják meg stimulálni, amelyek a boldogságérzetünkkel vannak kapcsolatban. Ha egész egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor az életbiztosítás – árus, a biztonságérzetünket akarja fokozni, s ezzel arra céloz, hogy ha biztonságban vagy akkor boldog vagy. 
A bankár vagy a tőzsdeügynök szerint a pénz, a gazdagság fog boldogítani ezért kínálja letétek és befektetési lehetőségek halmazát. A kozmetikai termékeket áruló szomszédban lakó leány (közbeszédben: „Avonos”) azt szeretné, ha több hangsúlyt helyeznénk szépségünkre. De sorolhatnánk tovább azt, hogy az általános vélekedés szerint mi mindent kell, hogy elérjen az ember ahhoz, hogy boldog lehessen: hatalom, szerelem, önmegvalósítás.  


Boldogság fogalma 
Magyar Értelmező Szótár szerint a boldogság a boldog melléknévvel kifejezett érzelmi állapot, ami a sorssal, körülményekkel való teljes elégedettséget jelenti.

A Boldogmondások szerint az érthetetlen boldogságban azok részesülnek, akik Isten országának a polgárai. A boldogság egy belső mély örömöt jelent azok számára, akik már rég vártak Istenre és most beteljesülnek vele. A boldogok a mélyen vagy magasabban boldogok, de mindenképpen többet jelent a körülményekkel vagy a sorssal való elégedettségnél. 


„Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.” (Máté evangéliuma 5,3)


Ezek szerint tehát a lelki szegények a boldogok?! Hűha! Nem a gazdagok a boldogok, hanem a szegények a boldogok? Ez első olvasásra érthetetlennek tűnik, mert egy igen erős ellentéttel van dolgunk, hiszen az általános vélekedés szerint a gazdagságot és az önmegvalósítást kell elérnünk a boldogsághoz.  Ezzel szemben a boldogmondás kijelentése miszerint a lelki szegények a boldogok merőben más, hiszen nemcsak szegénységet feltételez, ami a gazdagság ellentéte, hanem lelki szegénységet is, ami szöges ellentéte az önkiteljesedés, önmegvalósítás mai fogalmának és használatának.     


A boldogmondások szerint létezik boldogság, sőt egymásután tízszer is elmondja, hogy igenis boldogok lehetünk, s ezt nem veheti el senki tőlünk. Mégis hogyan? 
Három kérdésre kell válaszolnunk, ahhoz, hogy megértsük a Boldogmondások fő üzenetét:

Hogyan érthetjük meg a Boldogmondások tartalmát?

Mi a Boldogmondások értelme?

Hol van a helye a boldogságnak a keresztyén ember életében? 


Hogyan érthetjük meg a Boldogmondások tartalmát? 


A tartalom megértéséhez, elsősorban a környezetet kell ismerni ahol Jézus szavai, elhangzanak. A Máté evangéliumában ilyen események jönnek sorban: az evangélium eleje Mózes születéséről emlékezik meg/ Jézus megkeresztelkedése a Vörös tengeri átkelést idézi fel/ a megkísértés története a pusztai vándorlás hitetlenség kísértéseit eleveníti meg.Mindezzel az Ószövetségben történteket eleveníti fel, míg végül elérkezünk a történet tetőpontjához, ahogyan Isten akkor a Sinai hegyen beszélt népéhez, ugyanúgy beszél most Jézus a hegyen a „Hegyi – beszédben” (amelynek a Boldogmondások a legfontosabb része) ugyanahhoz a néphez. Tehát Jézus Krisztus a Hegyi Beszédben új parancsolatot ad az embereknek. Míg az Ószövetségben a Tízparancsolat volt a törvény, ami biztosította Izrael népe számára a boldogságot, addig a Boldogmondásokban Jézus egy új módszert határoz meg az ember boldogságára. Azt mondja ezzel, hogy szerinte és Isten akaratából azok a boldogok, akik követik a Boldogságmondásokban foglaltakat.  


A "Mitől lehetünk boldogok?" című bejegyzés következő részében választ adunk arra kérdésre, hogy hogyan lehetünk boldogok.


„Jézus megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
Boldogok, akik sírnak: mert ők megvigasztaltatnak.
Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
Boldogok, akiknek szívük tiszta: mert ők az Istent meglátják.
Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, akik előttetek voltak.” 
(Mt 5,2-12)




Önt hogyan teszi boldoggá Isten? Mitől boldog?

2017. május 24., szerda

Prédikáció. Szakács Szabolcs és Wieland Brigitta esküvője

- Szent Miklós plébánia. Marosvásárhely. 2017. 05. 20 - 




Kedves ifjú testvéreim! Nem tudom, hogy elgondolkoztatok-e azon, hogy miért is vagyunk itt a templomban? Véletlen lenne? Nem hinném, hiszen alig van még az életben olyan alkalom, amikor a döntés felelősségét annyira éreznénk, mint most. De ezen túl, alig van az életben olyan örömteli és ünnepi alkalom, mint ez. Ebbe az órába belesűrűsödik az egész élet, mert ez az óra magában hordozza egész további sorsotokat, amely ettől az órától kedve elválaszthatatlanul össze van kötve egymással.

Keresztyén Testvéreim! Kedves ifjú pár! Ruth története (Alapige: Ruth 1, 15-18) először is a család iránti hűség és a ránk bízottakért való felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozza, valamint azt, hogy ezek révén hogyan válhat az ember a gondviselésben a szó legnemesebb értelmében Isten munkatársává. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy Ruth elsősorban Isten családjához akart tartozni, ezzel felhívva a figyelmünket a családi életünk szentségére és kötelességére. Az ige mondanivalója, az hogy a keresztyén házirend kell, megvalósuljon a család életében, mert ha ez így van, ha kedves Szabolcs és Brigitta, ebben a rendben éltek és nevelődtök, akkor áradhat ki a családból, olyan áldás és közösségformáló erő, melyből családi éltetek gazdagságára derül majd fény. Erre jó esély van, hiszen saját elmondásotok szerint nemcsak megtaláltátok azt a puzzle darabot, amelyhez valóban találtok, hanem sokkal többről beszéltetek: azt, hogy nem tudtok rajta kívül egy igazabbat, mert ő igaz lelkű, aki szívvel lélekkel benne van a kapcsolatunkban. Aki türelmes, s aki céltudatos, akivel valóban együtt lehet haladni az életben. Arról beszéltetek, hogy ő az, aki bír engem, ő az, aki kell nekem, akibe nagyon hamar beleszerettem. Életem egyik legjobb döntése volt. Kedves Szabolcs és Brigitta, a házasság soha nem lesz egy befejezett mű, mert ez egy mindennapos - életfeladat, mégis elmondatjuk, hogy azért lehet boldog és szeretetközösségben megélt házasságotok, szerelem és annak minden tartozéka, békesség a társunkkal, mert Isten azt szeretné, hogy az ő munkásaiként, munkatársaiként ezen a szeretetközösségen dolgoznánk.

Másodsorban Ruth mint emberi példa áll előttünk, az, hogy még az életét is képes lenne odaadni a másikért. Noha Isten az, aki munkálkodik Ruthban, mégis Ruth tetteinek a vizsgálata azt mutatja, hogy valóban megérdemli a hűséges (haszid) titulust. Ruth idején a hűséges a haszid, az egy cím volt, amelyet nagyon kevés ember kaphatott meg. Azt olvassuk, hogy Ruth hűsége, nemcsak Naomi teljes életére, hanem halálára is vonatkozik. Az Ige másodlagos üzenete a mai gyülekezetben az ifjú párhoz szól és az itt letett esküjük komolyan vételére hívja el őket.  Ahogyan Ruth elnyerte a hűséges címet, úgy kell az ifjú párnak is elnyernie azt. Ruth szavai, miszerint a Naomival még a temetkezési helyben is osztozni akar, azt kéri az ifjú pártól, hogy az egymásnak fogadott hűségben megélt szeretetüket valóban a „holtomiglan, vagy holtáiglan hitetlenül el nem hagyomban” értelmében éljék meg.

Keresztyén Testvéreim! Ruth könyve Isten mindenkire kiterjedő
kegyelméről tanít, amely még a pogány megtérőket is szívesen fogadja megváltott népe között. Ruth könyve egy átalakulásról beszél, amely a társadalom különböző strukturális elemeiben történik, fokozatosan kezdve a társadalom legszűkebb elemeitől az egyéntől, haladva a nagyobb egységek fele. Felolvasott Igénk szerint először Ruth élete alakul át, olyan tettre lesz képes, amelyre önmagától soha sem lenne. Ezután Naomi családja alakul át, a mi családi életünk lesz hűséges a szeretetben, ha a keresztyén értékek, házirend érvényesül, majd a gyülekezet közössége érzi meg, a kiáradó áldást, ha családjaink szeretetközösségben élnek. Az egyház, a templom falain túllépve, magyar népünk a legfontosabb a mi szívünknek, tehát a házastársi kapcsolatokért vállalt szeretet munka, lehet további magyar családok példaképévé, keresztyén családi szeretetünk, itt Erdélyben megélt magyar nemzeti identitásunk alapjává. 


Végül, Szabolcs és Brigitta, itt Isten színe előtt azért adhatjuk azt a címet ennek az esküvőnek, hogy: a jó döntés, mert Isten életetek Ura és Királya. Örülhetünk és örvendezhetünk, mert az Ige hit - megvallása az már garancia, arra, hogy jó úton jártok, így már elmondhatjuk, hogy Isten és emberek előtt, ma egy olyan jó döntést hoztatok, amit nem kell, megbánjatok.
Egy olyan döntést, ami végig kísér egész életeteken,
s amely Isten áldásából a ti életeteket boldoggá teszi egy hűséges és szerető házastársban,
Valamint egy olyan döntést, amely Isten ajándékaképpen másoknak is példaadó lehet. Ámen. 

Isten áldja meg házasságotok és életetek mindörökre! 


  Fotók: Török Szabi

2017. május 23., kedd

Erdélyben is a Reformáció 500. évében járunk (II)



                                                - MIT JELENT A REFORMÁCIÓ? - 


A 2017-es év nemcsak azért jelentős, mert beiktatták hivatalába Donald Trump az USA 45. elnökét, vagy, mert Európa migráns krízissel küzd, hanem mert egy olyan történelmi eseményre emlékezünk, amely Magyarország és Erdély történelmét nagymértékben befolyásolta: ez az év a Reformáció 500 éves évfordulójának az éve. Hogyan értheti meg  a mai egyházon belüli, vagy azon kívül élő ember,  hogy mit is ünneplünk a Reformáció 500 évfordulóján?
 Nemrégiben végeztek egy kutatást, arról, hogy hány százaléka az embereknek találkozott olyan hirdetésekkel, reklámokkal ahol egyházi jellegű témákat szólaltattak meg. A válasz az volt, hogy az emberek 19% -a, ami azt jelenti, hogy a lakosság csak 1/5-e találkozott olyan információval, ami az egyházra hívta fel a figyelmet, pedig a Reformáció egy olyan megújulási mozgalom volt, amely egész Európát, de az egész világtörténelmet befolyásolta és mind a mai napig befolyásolja.
Miben állt tehát a reformáció üzenete, amelyre a 2017-es év egészében emlékezünk a reformáció 500. évfordulóján? (Királyhágón megünnepelték a REFORMÁTUS EGYSÉGNAPJÁT. #Őrizd#A#Várat! #Refo500)
A Reformáció 500 évfordulója kapcsán a Magyarországi Református Egyház készített egy imázs filmet, amellyel a Reformáció 500 évfordulóját, mint egy fontos mérföldkövet szeretné közel vinni az emberekhez. Ebben a filmben, a reformációnagykövete Gundel Takács Gábor azt mondja, hogy a Reformáció egy „új út”, „egy olyan világméretű változás, amelynek következtében virágzásnak indult a magyar nyelv és gazdagodott a kultúránk”. De miben is áll ez a világméretű változás? Miért fontos nekünk megértenünk ezt a változást, amely napjainkig meghatározza életünket? 


A Reformáció 500. évének tehát az aktualizált mai üzenetének a megértését 3 további kérdés kapcsán lehetne megérteni: 



Mit jelent a Reformáció?

Mit jelent reformátusnak lenni?

Miért ünnepeljük a Reformáció 500. emlékévét?


1. Mit jelent a Reformáció?

A nagykövet azt mondta, hogy a Reformáció ünnepe „lehetővé teszi, hogy megértsük egymást, közösségünket és a közös jövőnket”. Hogy érthette ezt?

A Reformáció végső „gyümölcséről” beszélt, arról, hogy hova is jut el a református ember. Egy olyan útról beszélt, amelyet „református identitásnak” is nevezhetnénk, egy út, amelyet Isten szánt nekünk, embereknek. A Reformációt, is Isten adta, azzal a céllal, hogy megérthessük akaratát. A Reformáció abban segít, bennünket, hogy megérthessük, hogy mire vágyunk ebben a világban. 'De mire is vágyunk' – kérdezhetné valaki?


Folytatása következik ...