Bizonyára
sokan hallhattuk azt a kijelentést prédikációk alkalmával vagy bibliaórán, hogy
a gyülekezetünknek, a közösségünknek adnunk kell. Mindenkinek ugye ismerős az a
mondás, hogy "jobb adni mint kapni". Valóban az adakozás, az odaadás egy biblikus
tanítás, Pál apostol maga is buzdít az adakozásra: " Mindenki úgy
adjon, ahogyan előre eldöntötteszívében, ne kedvetlenül
vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti az Isten" (2
Korinthus 9:7). Amikor
Pál apostol elköszönt egy gyülekezettől, az emberek ajándékot adtak neki,
útravalóval látták el. Ha az apostol meglátta, észrevette, hogy valaki
kötelességből, kényszerűségből ad neki, azt mindig visszautasította.
Az
aktívan megélt keresztyénség mindig is megköveteli , hogy figyeljünk oda azokra
akik szükségben szenvednek. Ebben az kontextusban a szükségben szenvedők alatt nem
csak az anyagi nehézségekkel küszködőket értem, hanem olyan személyeket akiknek
más gondjaik vannak: például bátorításra van szükségük, vagy olyanokra akik
arra vágynak, hogy valaki meghallgassa őket.
Nézzük
meg egy konkrét élethelyzeten keresztül, hogy mit is jelent az, ha törekszünk
szükségleteink betöltésére. Sára lelki gondokkal küzdő ember. Magánélete
romokban, kötelesség tudatból sokat válal magára a gyülekezeti munkából.
Megfáradva, kimerülve azt az üzenetet kapja az emberektől, hogy ne foglalkozzon
önmagával, hanem merüljön bele a másoknak való szolgálatba, öszpontosítson csak
Istenre, és minden rendbe jön. Sára ebből az üzenetből, az értette meg, hogy
önző dolog magával foglalkozni, önző dolog ha vágyom arra, hogy nekem szolgáljanak.
Szomorú módon, Sára így egy ördögi kör
része lett.
Mit
mond tehát a Szent Írás a (lelki) szükségletekről?
A
hegyi beszéd (Mt 5-7) kezdete szükségben lévő emberekről szól. Jézus itt többféle lelki szükségletekről
beszél, megfigyelhető, hogy minden
mondat a "boldog"
kifejezéssel kezdődik. ( Máté
5:3-6). Mit tanulhatunk Jézusnak ezekből a
szavaiból? Jézus megérti és fontosnak tartja a szükségleteinket. Ő maga
teremtett úgy minket, hogy szükségünk legyen az Ő jelenlétére és az Ő földi
testére a gyülekezetre. A szükségleteink közelebb visznek Istenhez, alázatra
tanítanak, segítenek felismerni, hogy életünknek nem kell és nem is szabad
különutasként élnünk. Nem létezik privát keresztyénség. Szükségleteinken
keresztül egy nagyobb egységet, intimitást tapasztalunk meg Urunkkal való kapcsolatunkban.(
Efézus
4:13)
Milyen
káros következményekkel jár ha mellőzzük lelki szükségleteink betöltését?
1. Lelki
betegségek, vagy azoknak a határaira kerülhetünk: depresszió, kényszeres
viselkedés amelyek mélyen húzodó problémákra mutatnak rá.
2. Megromló
kapcsolat a gyülekezetünkkel, elszigetelődés, üresség érzése a közösségben.
Azok
tudnak segíteni, adni egy közösségnek, akik kaptak már, akiket Isten és emberek
vígasztaltak, meghallgattak. Ne gondoljuk, hogy önző dolog, ha odafigyelésre,
megértésre vágyunk, hisz ez egy Isten által ajándékozott vágy amit be is akar
tölteni bennünk. ( 2
Korinthus 1: 3-4)
Két
kérdést kell magunknak feltennünk:
1.
Hogyan
lehet adni annak, akin látjuk, hogy lelkileg kezd „kiszáradni”?