2014. július 12., szombat

Illemszabályok 12 - Milyen a magatartásunk?



Milyen a magatartásunk?

A környezetünk érdekes módon azon a szinten közeledik hozzánk és fogad el bennünket, amelyen mi érezzük jól magunkat, és amelyet mi alakítottunk ki. Igényesen válasszuk meg azt a csoportot, azt a szintet ahova igazodni kívánunk.
*
Ebből következik, hogy legyenek ideáljaink és példaképeink! Tartsuk fontosnak és az eligazodáshoz szükségesnek a korunkban kissé mostohán kezelt tekintélytiszteletet! Ne szégyelljük, ha ráfelejtkezünk egy tiszteletre méltó hős, nagyszerű kutató, szentül élő keresztyén, vagy igaz emberbarát jellemére!
*
Célul tűzhető tulajdonság számunkra például a szerénység. Nem az ügyefogyott, az esetlen a szerény, hanem aki méltóságán alulinak tartja a tolakodást, a dicsekvést, a követelőzést, az „én mindenkinél mindent jobban tudok!” Mentalitást. A téves önértékelésnek egyik formája az álszerénység.
*
Fontos tulajdonság a tapintat! Aki tapintatos, az odafigyel másokra. Tudja, ki mire érzékeny, és elkerüli az ezt kiváltó, felidéző témát. Nem emlegeti fel a kudarcokat, a szomorú eseményeket, mindazt, amit környezetében feledni akarnak. Nem hányja más szemére azt, amiről az nem tehet.
*
Rend. Könnyebbé teszi az életet, a magunkét is a környezetünkét is. A rend rakásával, a rend teremtésével és főleg a már vérünkké vált rend szeretetével időt, pénzt és energiát spórolhatunk meg az idők folyamán. A rendetlenség alapja általában a lustaság! Aki körül rendetlenség van, félő, hogy a fejében is! Lusta a dolgokat, élményeket rendbe szedni, és úgy elraktározni azokat.
*
Stílus. Ahogy kinéz, ahogy viselkedik, ahogy gondolkodik, ahogy társaságot, barátokat választ stb., az mind rá, az emberre jellemző.
*
Értelmes ember belátja, hogy mi a jóindulatú figyelmeztetés és az igazi bántás között a különbség, és a segítő tanácsot sohasem tekinti sértésnek!
*
Elterjedt, a szemtelenség, mint fegyver. Magának árt vele! Vagy akkor, vagy később sok energiájába kerül, míg úgy, ahogy helyrehozza az elrontott dolgát!
*
A humorérzék, a nevetés oldja a feszültséget, a sajátot és a környezetét egyaránt, és valami módon fölényt is biztosit a problémákkal szemben.
*
Ahhoz a bölcsességhez, hogy „valljuk magunkat odatartozónak, ahova tartozni szeretnénk”, a nevelésen keresztül vezet az út! Hagyjuk magunkat nevelni! És még inkább: neveljük saját magunkat!

Illemszabályok 11 - Hogyan viselkedjünk? Nagyfokú modortalanság, ún. "természetes dolgok"




Hogyan viselkedjünk?

Helyesen viselkedni sajnos nagyon nehéz. Helyesen viselkedni viszont meg lehet tanulni, különösen, ha tudatosan nyakon csípjük a mindennapjainkban előfordult nem illő dolgokat, és változtatni akarunk rajtuk.




Nagyfokú modortalanságra vall

Aki beszélgetés, netán vitatkozás közben hirtelen abbahagyja az érvelést, indulatosan sarkon fordul és elrohan.
Van, aki saját érvei híján az ajtót vágja be hangos csattanással maga mögött.




AZ ÚGYNEVEZETT „TERMÉSZETES DOLGOK”

Nyilvános helyen nem illik ásítani



A szellentés társaságban, de még családi körben is nagyon kínos! Családi körben kérjen elnézést a dolog miatt, társas összejövetelen viszont tegye „meg nem történtté” az ügyet. Ez viccnek, nem vicc, ezért ne viháncoljon rajta, az a teljes éretlenség jele lenne!
A szipogás kellemetlen dolog. Inkább kérjünk kölcsön valakitől, szerezzünk WC – papírt vagy papír – szalvétát, de ne tegyük ki embertársainkat csöpögő orrunk látványának, illetve szipogásunk degusztáló hangjának.
Vakarózni nem illik társaságban!