2017. május 28., vasárnap

A történetkritikus és az Izraeli Tanulmányút

Avagy mondhat-e újat a Biblia történetkritikai megismerésével foglalkozó keresztyén ember vagy teológus számára az Izraeli tanulmányút?

              Valóban jó ötletnek tűnt sokszor a történelem egy bizonyos pontján a Szentföldre való elzarándokolás. Ez ma sincs másként, hiszen a hívő ember saját és mások hitének erősítésével van szüntelen elfoglalva. Jó ötletnek tűnik tehát felkeresni azokat a helyeket ahol Krisztus Urunk 2000 éve járt, ezzel is közelebb kerülve őhozzá.
            

                        Mielőtt elutazunk egy országba, jó megismerni annak földrajzát, kultúráját, éghajlatát, nyelvét, népét, gazdaságát, történelmét stb. éppen azért, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések. Ez Izraelre is érvényes. Azonban a Szentföldre zarándokló keresztyént inkább Izrael vallásos élete érdekli. A statisztikai adatok sokként érhetik az oda látogatót, mert Izrael vallási megoszlása a következőképpen alakul: 75,6 % zsidó; 16,9% iszlamista; 6,5 % ateista; 2% keresztyén. Az Izraeli lakosság 75,6 % zsidó, aminek csak 20% az, amelyik valamilyen vallási jellegű erkölcsi törvényt magára érvényesnek tart. Izrael ebből a szempontból, sokkal inkább hasonlít egy nyugat európai országhoz, ahol a keresztyének aránya 0 - 15% között mozog, semmint Erdélyhez, egy olyan földhöz, amely még a hitnek földje.[1]  

Mondhat-e újat tehát a Biblia (történetkritikai) megismerésével foglalkozó keresztyén ember vagy teológus számára a Szentföldön tett látogatás? 


                 Igen, hiszen utazni jó. Az utazás, a pihenés, a nyaralás az Izraeli 40 C fokban jót tesz az embernek. Valóban feltöltő lehet egy idegen országban pár kellemes napot eltölteni.

                 Igen, hiszen a Galileai tenger látványa, ahol Jézus a vízen járt; a Gecsemáné kertjében való séta; a Jeruzsálemi templom (hegy támfala) falainak az érintése a keresztyén ember szívét valóban „felmelegítheti”.

                Azonban ha a kérdésre nagyon pontosan szeretnénk válaszolni, akkor azt kell mondanunk, hogy nem. Nem, nem mondhat semmi újat a bibliakutató számára az Izraeli tanulmányút, hiszen semmilyen szempontból nem segít neki jobban megérteni a biblia szövegét. Miért is? Azért mert a szöveg pontos megértésében sem a látvány, sem a felkészült/felkészületlen idegenvezető, sem pedig a kis arab árus nem segíthet. A komoly bibliakutatásban csak a történetkritikai módszerek (szövegkritika, forráskritika, forma-, redakció-, vallás és kortörténet, nyelvészet) használata segíthet. A biblia igazi megértéséhez rengeteg olvasásra, könyvtárazásra és tanulásra van szükség. Ezek nélkül az ismeretünk, - noha az üdvösségre elégséges - mindig felszínes, elhanyagolt és igénytelen marad. 


Mint mondtam kirándulni jó!

[1] Jól látható ez Kiss Dénes tanulmányában, ahol komolyabb statisztikai adatok is szerepelnek. ( Kiss Dénes: Az erdélyi magyarság vallásosságának sajátosságai, Erdélyi Társadalom 8)


1 megjegyzés: