EGÉSZSÉGÜNK
Egészségünkkel
kapcsolatos magatartási szabályok
KÖHÖGÉS, TÜSSZÖGÉS, NÁTHA
Meghűléses betegség esetén ne menjünk emberek közé.
Legyen nálunk ilyenkor különösen, de mindig zsebkendő.
WC- HASZNÁLAT
KÓRHÁZ
Ha mi fekszünk
kórházban
Fogmosás, fürdés bármilyen orvoshoz menetel előtt!
Nem való többek között, mások bizalmasan elmondott
betegségeinek a kipletykálása.
Tudomásul kell vennünk a szokásokat és aszerint kell
cselekednünk.
Ha családtagunk
vagy barátunk fekszik a kórházban
Ha nem járványos, vagy nincs látogatási tilalom,
barátunkat látogassuk meg, még ha zavar a kórház szag vagy bármi egyéb.
Figyeljünk arra, aki fekszik, és a fáradtság legkisebb
jelét látva köszönjünk el tőle, még akkor is ha ö marasztalna.
Gyümölccsel, gyümölcslével és esetleg újsággal, ki könyvvel
kedveskedhetünk neki.
Beszélgetés közben ne traktáljuk a betegünket az otthoni
esetleges rossz hírekkel.
Hogyan viselkedjünk egy sérült ember társaságában?
ALAPVETŐ ISMERETEK
Mindig tudatosítsuk közegünkben a sérült ember
jelenlétét! Próbáljuk bevonni öt a beszélgetésbe, a társaságba.
Amikor segítséget ajánlunk fel egy látássérült embernek,
engedjük, hogy ő fogja meg a karunkat. Így vezetni tudjuk a tuszkolás vagy a
vonszolás helyett.
A vak vezető kutya nem öleb. Ne dédelgessük a gazdája
engedélye nélkül.
TÁRSALGÁS
Amikor egy sérült emberrel beszélgetünk, közvetlenül rá
nézzünk és hozzá szóljunk, ne a kísérőjén keresztül akarjunk vele társalogni.
Nyugi! Ne szégyenkezzünk, ha véletlenül olyan mindennapi
kifejezéseket használunk, mint a „Viszontlátásra”, vagy „Nem lenne kedved
valamikor bekukkantani hozzánk? ami utalhat az illető sérülésére.
Nézzünk az arcába annak, akivel beszélünk. Beszéljünk
nyugodt tempóban, tisztán és jól artikulálva. Győződjünk meg arról, hogy tud-e
szájról olvasni. nem minden süket tud. Akik viszont igen, azok az
artikulálásból és egyéb kiegészítő mozdulatokból értik meg, miről van szó.
Teljes figyelemmel, sürgetés és kapkodás nélkül
hallgassuk meg azt, akinek nehezen megy a beszéd.
Sohase tagadjuk le, ha valamit nem értettünk meg.
Nyugodtan kérdezzük meg újra.
UDVARIAS VISELKEDÉS
A sérült ember határozza meg tevékenységünk sebességét!
Segítségünket bármikor ajánljuk föl, de várjuk meg az ő
beleegyezését, mielőtt cselekednénk. Figyelmesen hallgassuk meg útbaigazításait
és ne sértődjünk meg, ha önálló akar maradni.
Közös program rendezésekor gondoljunk a sérült emberek
igényeire is
Tolókocsiban
ülő embert igazítunk útba, gondoljuk végig az úton lévő esetleges akadályokat
Ha egy látássérült embert igazítunk
útba, legyünk pontosak. Például: Balra 30 méter, vagy jobbra két lépés.
BEMUTATÁS (ÍRÁSBAN ÉS SZÓBAN)
Mivel az ember nem egyenlő egy sérüléssel, ne ennek a
nevével hivatkozzunk rá. A személy legyen fontosabb a sérültségnél. Például
„epilepsziás” helyett: „egy ember, akinek… ilyen-olyan betegsége van.”
A „fogyatékos” szót ne úgy használjuk, mintha ők egy
külön kasztot alkotnának. Ez a szó főnévi formában arra utalhat, hogy az illető
teljesen tehetetlen. Inkább a „sérült” szót használjuk helyette, mivel az előbbinek
negatív értelme van.
Velük kapcsolatban kerüljük a negatív hangulatú szavakat,
például: szerencsétlen, sajnálatra méltó, süketnéma, nyomorék, vak, deformált
stb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése